dr. Kovács József László
A Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény nyugalmazott igazgatója
Volt egyszer egy Passió…
(előszó a 2003-ban megjelent eredeti szövegkönyvhöz)
Hetven esztendővel ezelőtt, 1933-ban mutatták be először Budaörsön Krisztus szenvedéstörténetét, a Budaörsi Passiót. Most, hetven esztendő után (2003-ban) ugyanazt a Budaörsi Passiót látja majd a kőhegyi előadásokra látogató közönség! Nagy öröm az mindnyájunknak, hogy az eredeti mű német és magyar szövege is előkerült, megvan az eredeti Budaörsi Passió! A szorgos, türelmes és eredményes kutatás Joósz József érdeme, aki végül is Bató Andrásnál, Bató Géza fiánál megtalálta először a Passió 1934-es német szövegkönyvét. Ez a szövegváltozat még gazdagabb, bővebb is az 1933-as első előadás szövegénél. A Mi Urunk szenvedéstörténetét- Bató Géza munkáját- ugyanis a teológiailag kiválóan felkészült dr. Aubermann Miklós plébános kibővítette, újabb bibliai szövegrészekkel gazdagította. Aubermann az 1930-as években több hittankönyv, egyházi szakmunka szerzője volt, a közös munka a Passiót így még gazdagabbá, hitelesebbé formálta. Ezt a végső változatot Mayer Ernő káplán fordította németre.
Ettől kezdve – 1934 augusztus 26-tól – már két nyelven adta elő a Szenvedéstörténetet Budaörs kétszáz főnyi laikus színjátszó közössége. A németül előkerült szövegkönyv azonban mindenkit rendkívüli feladat elé állított. Amikor a német szövegváltozat előkerült, az a különös helyzet állt elő, hogy Bató Géza tanító és Aubermann Miklós plébános közös munkáját vissza kellett fordítani magyarra! Ezt a rendkívül érdekes feladatot boldogan vállaltam. Tudtam: nem egyszerű fordítói munkára kell vállalkoznom.
Az Újszövetségi Szentírásnak ugyanis 1953 óta Békés Gellért bencés szerzetes és Dalos Patrik oratoriánus atya kezéből új fordítása van, ezt használja ma a Katolikus Egyház. Tehát: minden bibliai idézetet ebből a kiadásból kellett a műfordításba visszaillesztenem. A feladat szinte megoldhatatlan lett volna, ha nem kaptam volna munkámhoz a Szent Jeromos Bibliatársulattól kölcsön egy Újszövetségi szövegmutató szótárt. Egy-egy kifejezés: pl. „Engedjétek hozzám a Kisdedeket” Jézus- szöveg visszakeresése csak e szótár segítségével volt lehetséges. Így lehetett esetenként megkeresni, hogy a Passió szerzői Máté, Márk, Lukács vagy János apostolok újszövetségi evangéliumát használták-e. Sokszor több evangélium írója is használja ugyanazt a szóképet! Ezeknek a helyeknek hiteles ellenőrzésében a magyarul és németül egyaránt kitűnően tudó dr. Ritter Márton atya, Gerlachsheim plébánosa támogatott. Bató és Aubermann összekötő szövegének fordítását Sarkady Sándor költő-műfordító ellenőrizte.
A felfedezések sorozata tovább folytatódott: Bató András ugyanis megtalálta az 1933-as magyar szövegkönyvet is. Ez a szövegkönyv azonban hiányos példány, egyes jeleneteket az 1934. évi német szöveg magyarra fordított szövegéből kellett pótolnom.
Most mindkét rendező, Dér András, és Frigyesi András (a német előadás rendezője), az 1933-as magyar szövegkönyv, annak 1934-es német átdolgozása és az abból készült magyar fordítás alapján rendezhet. az eredeti, pontos szövegkönyvekből.( Mostani szövegkiadásunk az 1933-as magyar és az egy évvel későbbi német szöveget közli.)
A feladat most is az, ami hetven évvel ezelőtt Bató Géza és Aubermann Miklós plébános célja volt: lehetőleg minél több szövegrészt laikus színjátszó jelenítsen meg, a fő szerepeket kapják színművészek! (A rendezőknek az eredetiben mintegy három órás előadást így is mintegy másfél órányira kell összevonniok!)
Az pedig külön előny, ha a laikus szereplő, és a művet előadó színművész mindkét nyelvet beszéli, hiszen 2003. június 9-től június 15-ig a passiót váltakozva németül és magyarul adják elő. Igy a rendezők mindenkire számítanak: a budaörsi Lyra énekeseire, öntevékeny, kétnyelvű színjátszókra Budaörsről és a környék falvainak németül beszélő lakóira is.
A budaörsieket egy évtizeden át 1933-tól Magyar Oberammergau névvel emlegették. Ez kétségtelenül igaz is, mert a budaörsi előadások színjátszói kezdettől fogva a falu németül és magyarul egyaránt beszélő lakosai voltak. Bató Géza főtanító passiójátékában 1933-tól a falu laikus színjátszó lakosai vettek részt. Egyetlen Isten-áldotta tehetségű színész játszotta a főszerepet, a Krisztust megszemélyesítő, akkor 21 éves fiatalember. Ő Bató László volt, az Országos Színművészeti Akadémia akkor pályakezdő növendéke.
Bató László 1933-ban még csak első éves növendék, tehát a színművészeti pályája elején állt. Budapestre, a főiskolára Budaörsről is a Helyi Érdekű Vasúttal járt be. Előfordult, hogy a bejáró diák elkésett a főiskolai próbákról. Ilyenkor Kis Ferenc, a színi akadémia akkori igazgatója maga elé hivatta az apróbb mulasztásokat, késéseket elkövető diákokat. Galamb György pályatárs emlékezik vissza egy ilyen meghallgatásra.
„Bató, Maga már megint itt van. Mit csinált?” „Hát Igazgató Úr, késtem. (…) tetszik tudni, hogy Budaörsről járok be HÉV-vel.” „Hát most mit csináljak Magával, megbüntessem? Hát Maga a budaörsi Krisztus, ha én most Magát megbüntetem, az Úristen nekem nem bocsátja meg. Menjen, aztán máskor ne késsen.”
1933-ban ezt írja a Budapest Hírlap a Budaörsi Passióról:
„A közönség meghatott suttogással nézi a műsort. Ki alakítja Jézust? Bató László., A tanító husz éves fia? Nem akarjuk hinni, mert hangja szelíd, férfias, bariton, mozdulata, játéka, meghatóan nemes. Szinte: bölcs. Nincs benne semmi komédiásság. És ki játssza Kaifást? Egyszerű iparosember. Herczog Pál. Mennyi méltóság járásában. Mennyi lobogó szenvedély, gyűlölet. A rendezés! Roppant nagy munka! Kétszáz szereplőt kell mozgatni. Kitűnő munka! Bató Gézának, a tanítónak érdeme, aki a Passiót írta. Szép volt, megható volt. A szereplők játéka, művészi teljesítménye? Nem. Ennél sokkal több. Egyszerű emberek lelkének nagyszerű ajándéka!”
A kifejezést ugyan még nem használták: de a Budaörsi Passió már ekkor is Európa – Passió volt!
Az angol Spheere 1934. szeptember 8-án ezt írja az akkor már kétnyelvű előadásokról:
„Körülbelül egy évvel ezelőtt a budaörsi tekintélyesebb falusi lakói összegyűltek és elhatározták, hogy Passiót rendeznek. Legtöbbjük tej – és gyümölcstermelő gazdák, kevés iskolázottsággal, de nagy lelkesedéssel rögtön munkához láttak, s mindegyik annyit áldozott, amennyire csak telt, megvették az anyagot és felépítették színpadjukat a hegyoldalon. Míg ez megtörtént, mások előkészítették a szöveget, és a rendezési tervet. Néhány hónap múlva megvolt az első előadás, és most egész Magyarországról, mint a hópihék gyűlnek össze az emberek, hogy megnézhessék ezeknek a tehetséges parasztoknak az előadását. Názáreti Jézus: Ezt a szerepet tehetségesen játssza egy fiatal paraszt.”
Maga a híradás meseszerű, és egyszerűsítő. A lényeg azonban igaz: Ahogy Oberammergauban: itt Budaörsön is egy egész falu játszotta Krisztus szenvedéstörténetét.
Az a néhány percnyi filmtöredék, melyet Norbert Riedl a Nemzeti Filmarchívumban megtalált, hitelesen igazolja, hogy Bató László színinövendék meleg bariton hangon kérte: „Engedjétek hozzám a kisdedeket” Lukács evangéliuma szerint (19. 38.). A keresztáldozat előtt az Apostolok így szóltak az Olajfák hegyén: „Békesség a mennyben, dicsőség a magasságban” Az Úr pedig lenézett Jeruzsálemre, és sírva fakadt. „Aztán így szólt: „Bár csak fölismernéd te is legalább ezen a napon, ami békességedre szolgál! De sajnos, el van rejtve szemed elől!”
Bárcsak ma is meghallgatnánk mindnyájan a Budaörsi Passió mindig korszerű üzenetét! A krisztusi tanítások eredeti alakjukban újra hallhatók lesznek 1933 után hetven évvel a Budaörsi Kőhegyről. Bató Géze és Aubermann Miklós passiója újra korszerűvé vált, az egész világhoz szóló üzenet hallható majd Dér András és Frigyesi András kétnyelvű rendezésében.
